| Találatok száma: 1 | Megjelenítve: 1 - 1 |
1
|
|
A Mercedesnél az elektromos meghajtás hosszú múltra tekint vissza |
|
|
2017. március 27.
Az üzenet egyértelmű: “Mercedes-Benz – környezetbarát az elektromos meghajtás révén”, magyarra lefordítva ez a szöveg olvasható a Mercedes-Benz LE 306 oldalán.
|
|
|
 Az elektromos meghajtású kisáruszállító pontosan 45 évvel ezelőtt, 1972. március 13-14-én ünnepelte világpremierjét Brüsszelben; a Mercedes-Benz az UNIPEDE (Union Internationale des Producteurs et Distributeurs d’Énergie Électrique) nevű nemzetközi, Elektromos Energiát Gyártó és Forgalmazó vállalatok Szövetségének “Elektromos Járműtanulmány Napok” szimpóziumán prezentálta a fejlesztést a szakértők előtt. A tiszta üzemű LE 306 aztán még 1972 nyarán bemutatkozott a nagyközönség előtt, ugyanis az 1972-es Olimpiai Játékokon kísérleti járművek teljes flottáját al-kalmazták az esemény lebonyolításához. Nem sokkal később aztán egy na-gyobb kísérlet része is volt a típus, összesen 58 példánnyal. Ennek során a Mercedes-Benz azzal az elektromos közlekedésért felelős szövetséggel (GES) dolgozott össze, amely a ’70-es évek elején Essen városában megalapította az Észak-Rajna-Vesztfáliai Villamos Művek részvénytársaságot. Az LE 306 modell fejlesztésében a Kiepe (elektromos vezérlés) és a Varta (akkumulátorgyártás) is részt vett. Az LE 306 alapjait a Mercedes-Benz kisáruszállító modellje biztosította, amely szériában 70 lóerős benzinmotor-ral (L 207 és L 307 típusok), valamint 60 lóerős dízelmotorral (L 206 és L 306 modellek) volt megvásárolható. A Mercedes-Benz a kisáruszállítót az-után integrálta be saját modellkínálatába, miután az akkori Daimler-Benz AG átvette a Hanomag-Henschel vállalatot. A modell utódjának az immár teljesen saját fejlesztésű, 1977-ben bemutatott T 1 vagy TN nevű áruszállító modellsorozat tekinthető, ami a “Brémai Transzporter” néven vált ismertté.  Az LE 306 meghajtásáról egy külső gerjesztésű egyenáramú motor gondosko-dott 35-56 kW (48-76 lóerő) közötti teljesítménnyel. Az elektromos energiát egy 860 kg-os, 144 Volt feszültségű akkumulátor biztosította 22 kWh kapaci-tással. Az 1 tonnás hasznos terhelhetőségű kisáruszállító ezzel akár 80 km/h-s sebességgel 50-100 km megtételére volt képes egyetlen feltöltéssel. Annak érdekében, hogy a hatótávolságot növelni lehessen, a tervezőmérnö-kök egy cserélhető akkumulátort találtak ki: a ‘kicsúsztatható’ akkucsomag-nak köszönhetően a csere néhány perc alatt kivitelezhető. “A lemerült akku-mulátort a töltőállomáson oldalirányba ki lehet csúsztatni, a másik oldalról pedig ezzel egyidejűleg becsúsztatható a másik, feltöltött akkumulátor cso-mag. A művelet nem tart tovább egy normális tankolásnál”, olvasható a Mer-cedes-Benz LE 306 1974-es prospektusában. Továbbá amikor az autó épp pihen, egy töltőkészülék segítségével a jármű akkumulátora a hagyományos elektromos hálózatról is tölthető, és a motor fékezéskor generátorként funkcionál a mozgási energiát ezáltal elektromos energiává alakítva, amit aztán az autó az akkumulátorban eltárol. Ezt a ha-tékony elvet – amit rekuperációnak nevezünk – követik manapság is a mo-dern hibridmodellek és elektromos járművek. Az elektromos meghajtás hosszú múltra tekint vissza A 45 éve bemutatott LE 306 a Mercedes-Benznél mérföldkőnek tekinthető a modern elektromos járművekhez vezető úton. Ezt támasztja alá a “Lastauto Omnibus” című szakmagazin 1974-es év 4. kiadásában megjelent cikk is, amiben a Brüsszelben debütált prototípusról olvashatunk: “Az elektromos meghajtású Mercedes áruszállító belső égésű motorokkal hajtott társaitól alig tér el. A jármű kezelése pedig még egy automataváltóval felszerelt autó veze-tésénél is egyszerűbb.”  Márpedig a magazin akkoriban még kritikusan nyilatkozott a hatótávolságról és az akkumulátorok költségéről: “Véleményünk szerint az elektromos meg-hajtáshoz új energiatárolók kifejlesztésére van szükség”, olvashattuk 1972-ben. Ugyanis az akkortájt elterjedt ólom-akkumulátorok szoros rokonságot mutattak azokkal az elektromos energiatárolókkal, amelyeket 70 évvel ko-rábban, még a 20. század elejének elektromos járműveiben használtak. Az osztrák Daimler-Motoren-Gesellschaft (DMG) vállalat 1906 és 1912 kö-zött (továbbá 1909-től a Berlin-Marienfelde-i DMG is) Mércèdes Électrique típusú elektromos járműveket gyártott, amelyek meghajtásáról akkumuláto-rok által táplált kerékagymotorok gondoskodtak. A széles kínálat különböző méretű személyautókat és haszonjárműveket tartalmazott, sőt, például tűzol-tóautót is készítettek. Ezzel párhuzamosan soros hibridmodellek is készültek Mércèdes Mixte típusnévvel. A Mercedes-Benz később mindkét technológiá-hoz visszanyúlt, amikor 1970 körül újra aktuálissá vált az elektromos pro-jekt. A vállalat már az 1969-es Nemzetközi Frankfurti Autószalonon (IAA) bemutatta az OE 302 típusjelű Hybrid-Omnibus modellt. A Mercedes-Benz az elektromos meghajtásokat az LE 306 modellt követően különféle járműtípusokban fejlesztette tovább. A tiszta elektromos hajtás később több áruszállítóban is felbukkant: a T 1-es modell alapjaira épült pél-dául a 307 E (1980) postai szállítójármű 1,45 tonnás hasznos teherbírással és 70 km-es hatótávolsággal, valamint a 307 E (1988) kommunális jármű. Az MB 100 E modellt (1992) Rügen szigetének tesztközpontjában számos ak-kumulátor-típussal (Nátrium-Nikkelklorid, Nátrium-Kén, Nikkel-Kadnium) tesztelték, majd a modellt 1994-től Ólom-Zselés akkumulátorral kínálták.  A Mercedes-Benz elektromos áruszállítóinak hatótávolsága minden egyes fejlesztési lépcsővel növekedett: 1995-ben a Sprinter 308 E egy úgynevezett ‘zebra’ magas energiájú akkumulátornak köszönhetően 100 km megtételére volt képes egyetlen feltöltéssel, egy évvel később pedig a Vito 108 E már 150 km-es hatótávolsággal büszkélkedett 420 kg-os Nátrium-Nikkelklorid akku-mulátora révén. Akkoriban a piac még nem állt készen a sorozatgyártású elektromos járművek befogadására, azonban a stuttgarti márkánál a fejlesz-tések nem álltak meg, és a helyi károsanyag-kibocsátás nélküli áruszállítók koncepcióját a gyártó egyre közelebb hozta a mindennapokhoz: egészen a 2010-ben bemutatott, lítium-ionos akkumulátorokkal felszerelt Vito E-CELL modellig, majd az új EQ márkanévvel bemutatott, immár teljesen összeháló-zott, teljesen elektromos “Vision Van” koncepciómodellig. Ez a tanulmány-autó 2016-ban debütált, és betekintést nyújt a Mercedes-Benz jövőbeli áru-szállító modelljeinek ötleteibe, megoldásaiba. Kulcsszavak: autógyár, autóipar, elektromos, elektromos autó, fejlesztés, mercedes-benz, Vision Van
|
|
|||||
|
||||||
|
||||||
Mára a PSA Csoport valamennyi személyautója rendelkezik WLTP-hitelesítéssel, és elérhető az ügyfelek számára
Esztétikus, exkluzív coupé a csúcskategóriában
Közelítenek felénk a szupertöltők
Járműautomatizálási fejlesztések támogatásába ruház be a Toyota
A magas ár, a kevés töltőhely és az alacsony hatótáv akadályozza az elektromos autók térnyerését
| Találatok száma: 1 | Megjelenítve: 1 - 1 |
1
|
