Tovább bővíti tevékenységét a Volkswagen a töltőinfrastruktúra területén és a jövőben szorosan együttműködik a has•to•be GmbH, vagyis az elektromos mobilitás üzemeltetési rendszerei vezető szállítójának szakembereivel. A konszern ennek keretében leányvállalatán keresztül kisebbségi részesedést vásárol a cégben, s a Volkswagen és a has•to•be közösen segítheti elő az európai töltőhálózat kiépítését, illetve részesedhet a töltési megoldások gyorsan bővülő piacából. A vállalatcsoport saját töltőállomásai részben már a has•to•be szoftverével üzemelnek, az egységes és integrált töltő-ökoszisztéma részét képezve.

„Az egyszerű és kényelmes töltés elengedhetetlen az elektromos mobilitás gyors áttöréséhez, s ehhez nem csupán több töltőállomás szükséges, hanem hálózatba kapcsolva és intelligens módon is kell működniük. Az elektromos autók töltésének éppoly magától értetődővé kell válnia, mint az okostelefonokénak” – hangsúlyozta Thomas Ulbrich, a Volkswagen márka igazgatótanácsának az elektromos mobilitás területéért felelős tagja. „A has•to•be céggel közösen szeretnénk feltárni és továbbfejleszteni a töltőinfrastruktúra gyorsan bővülő üzleti területét, amely során magunk is alkalmazzuk a has•to•be szoftvereit. 2025-ig a teljes vállalatcsoportra kiterjedően mintegy 36 ezer töltőpontot létesítünk Európában, a jövőben így még gyorsabbá és kényelmesebbé válhat a töltés.”

A has•to•be GmbH tíz országból összesen több mint hetven munkatársával több, mint 16 ezer töltőállomást menedzsel, elsősorban Európában, ám azon túl is – Norvégiától Ausztráliáig és Nagy-Britanniától Tajvanig. A vállalat története hat évvel ezelőtt vette kezdetét, s első ügyfele Ingolstadtból érkezett, mégpedig az Audi személyében. Azóta évről-évre legalább megduplázta forgalmát, mindenekelőtt a Németországból és Svájcból mutatkozó intenzív keresletnek köszönhetően. Ügyfélkörének spektruma mindeközben az autóipartól az energiaszolgáltatókon át, egészen az iparvállalatokig bővült, legfőbb referenciája pedig Európa legnagyobb gyorstöltő-hálózata, az IONITY, amely a BMW Group, a Daimler AG, a Ford Motor Company, valamint – az Audival és a Porschéval – a Volkswagen-csoport összefogásával jött létre. Az IONITY 2020 végéig összesen 400 gyorstöltőpark létesítését tervezi az európai autópályák mentén, minden állomáson a has•to•be szoftvereivel.

Martin Klässner, a cég alapítója már tizenegy éve töltőállomások prototípusait építette garázsában, s úttörőként korán felismerte, mekkora lehetőséget rejt a töltőinfrastruktúra szoftverfejlesztése. Ma a has•to•be alapítója bizonyos benne: „A Volkswagen-csoporttal – amely minden más autógyártó konszernnél elkötelezettebb e technika iránt – folytatott partneri együttműködés meghatározó az elektromos mobilitás jövőjének alakítása során. A Volkswagennel a fedélzeten nagyban előmozdíthatjuk az elektromos mobilitást Európában, illetve azon túl is.”

A Volkswagen-csoport Elli leányvállalatán keresztül egynegyed tulajdoni hányadot vásárol a has•to•be GmbH-ban. Thorsten Nicklass, az Elli vezérigazgatója így fogalmazott: „Az Elli célkitűzése az energia és a mobilitás témaköreinek digitális hálózatba kapcsolása. Egyszerűvé és kedvezővé kívánjuk tenni a töltést, miközben az elektromos járművek körüli innovatív és hosszú távon fenntartható energiamegoldások megbízható partnereként szeretnénk pozícionálni magunkat. A has•to•be cégben szerzett részesedéssel most megteremthetjük a feltételeket a töltés kínálta zavartalan ügyfélélményhez, illetve a Volkswagen-csoport további digitális szolgáltatásainak integrációjához. E részesedés további következetes lépés a töltés és az energia intelligens összekapcsolását célzó stratégiánkban.”

A különféle plug-in hibrid hajtáslánc-technológiákkal felvértezett BMW modellek számára kifejlesztett legkorszerűbb akkumulátorcella-technológiai innovációk a nagyvárosokban és a hosszabbra nyúló utazások alkalmával is átfogó lehetőségeket rejtenek. A BMW 225xe Active Tourer nagyfeszültségű lítium-ion akkumulátorának új generációja több mint 25 százalékkal növeli az energiatároló egység egyetlen feltöltésével, tisztán elektromos meghajtással megtehető nagyvárosi hatótávolságot, amely immár 55 – 57 kilométer*. A sokoldalú gépkocsi plug-in hibrid hajtáslánc-technológiáját eközben még tovább optimalizálták a mérnökök: az új BMW 225xe Active Tourer, amelynek hibrid-specifikus összkerékhajtási rendszere minden pillanatban az adott vezetési szituáció preferenciái szerint osztja el a kerekek között a belsőégésű erőforrás és az elektromos motor teljesítményét, átlagos 100 kilométeren mindössze 1,9 – 2,1 liter üzemanyagot éget el, amely több mint 15 százalékos csökkenést jelent. Mindehhez kilométerenkénti 42 – 47 gramm kombinált károsanyag-kibocsátás és 100 kilométerre vetített 13,5 – 14,2 kWh kombinált energiafogyasztás társul.

Az új BMW 225xe Active Tourer jelentős mértékben megnövelt elektromos hatótávolsága a lítium-ion akkumulátor megnövelt energiatároló kapacitásának köszönhető. A nagyfeszültségű akkumulátor legújabb generációja változatlan külső méretek mentén kínál 7,7 kilowattóráról 10,0 kilowattórára növelt bruttó energiateljesítményt. Az egység bármelyik háztartási aljzatról könnyedén, mintegy öt óra alatt feltölthető, a modellhez alapfelszereltségként kínált töltőkábel segítségével. A bajor prémiumgyártó ügyfelei mindezt a BMW i Wallbox falitöltő használatával kevesebb, mint 3 óra 15 percre csökkenthetik.

A nagyfeszültségű lítium-ion akkumulátor töltőnyílása a bal első kerékjárati ívben található. Az energiatároló egységet a tervezők helytakarékossági okokból a hátsó üléssor alá építették be, a plug-in hibrid hajtáslánc-technológiával felszerelt BMW 2-es Active Tourer így szinte literre pontosan akkora csomagteret kínál, mint belsőégésű erőforrással szerelt testvérmodelljei. A BMW 225xe Active Tourer csomagterének térfogata 400 liter, amely az alapesetben 40:20:40 arányban osztott hátsó üléssor ledöntésével egészen 1 350 literig bővíthető.

Kiforrott plug-in hibrid hajtáslánc-technológiájának köszönhetően az új BMW 225xe Active Tourer egyszerre váltja valóra a belvárosokban és a nagyvárosokon túl egyaránt átélhető, zéró emissziójú vezetési élményt és a leghosszabbra nyúló utazások márkára jellemző, pihentetően kényelmes vezetési élményét. A forradalmi hajtásláncban egy BMW TwinPower Turbo technológiával dolgozó, háromhengeres, 1.5 liter hengerűrtartalmú, 100 kW / 136 lóerő maximális teljesítményre képes benzinmotor és egy 65 kW / 88 lóerő maximális teljesítményű elektromos motor működik együtt, 165 kW / 224 lóerő maximális rendszerteljesítménnyel és 385 Nm csúcs forgatónyomatékkal. A belsőégésű erőforrás egy hatfokozatú Steptronic automataváltón keresztül hajtja az első kerekeket, az elektromos motor pedig a hátsó tengely felé adja le erejét.

A két motor intelligensen vezérelt együttműködése egy hibrid-specifikus összkerékhajtást hív életre, amely még a legkedvezőtlenebb időjárási körülmények és a legmostohább útviszonyok közepette is optimális tapadásról, kiváló menetstabilitásról és sportos agilitásról biztosítja az új BMW 225xe Active Tourer fedélzetén utazó ügyfeleket. Az összkerékhajtás gyors rendszerreakciója, az első és a hátsó tengely közötti ideális terhelés-elosztás, valamint az elektromos motor azonnali teljesítmény-leadása eközben gondoskodik arról, hogy az erőforrásból érkező teljesítmény és forgatónyomaték minden vezetési szituációban maximális biztonság és kimagasló menetdinamika mentén jusson aszfaltra. Ez teszi a BMW 225xe Active Tourer menetbiztonságát, menetkomfortját és menetdinamikáját páratlanul egyedülállóvá kategóriájában.

Az új BMW 225xe Active Tourer 6,7 másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetből 100 km/órás sebességre. Az elektromos motor átmeneti teljesítmény-többlete ráadásul sportos biztonsági tartalékot garantál, például országutakon végrehajtott előzések közben. A modell végsebessége 202 km/óra, a plug-in hibrid hajtáslánc-technológia pedig tisztán elektromos meghajtással akár 130 km/órás tempóra is képes.

Az új BMW 225xe Active Tourer plug-in hibrid hajtáslánc-technológiájába olyan előrelátó energiamenedzsmentet installáltak a tervezők, amely a vezetési üzemmód meghatározásához a fedélzeti navigációs rendszer adatait is felhasználja. Aktív útvonaltervezés esetén így a technológia az autó előtt álló útszakasz ismerete szerint, maximális hajtáslánc-hatékonyság mentén kínálja fel a vezetés abszolút élményét. A bajor prémiumgyártó ügyfelei ráadásul nem csupán a SPORT, a COMFORT és az ECO PRO vezetési üzemmódok között váltogathatnak, de a középkonzolon elhelyezett eDrive gomb segítségével a belsőégésű erőforrás és az elektromos motor együttműködését is szabályozhatják. Az alapértelmezett beállításként aktiválódó AUTO eDRIVE vezetési üzemmód minden vezetési szituációban a két motor lehető legoptimálisabb együttműködését váltja valóra, a MAX eDRIVE vezetési üzemmód a kizárólag tisztán elektromos meghajtást hívja életre, a SAVE BATTERY vezetési üzemmód pedig a nagyfeszültségű lítium-ion akkumulátor töltöttségi szintjének fenntartásáról, illetve növeléséről gondoskodik, hogy azt az újdonság hajtáslánc-technológiája tisztán elektromos meghajtásként, az utazás egy későbbi szakaszában, például nagyvárosba érkezve hasznosíthassa.

Lengyelország délnyugati részén a Katowice melletti Gliwice városában működő Scania márkakereskedésben áll egy tehergépkocsi, amely kitűnik a többi közül. Nem egy új generációs S-szériáról vagy egy feltuningolt show-teherautóról van ám szó, hanem egy eredeti állapotába visszaállított 1971-es, 202 lóerős L85 Super modellről. A jármű Paweł Filipczyk büszkesége és boldogsága – amihez bizonyára sok izzadság és könny is társult. A tíz éve a gliwicei Scania márkaszervizben dolgozó szerelő becslése szerint 1500 órát fordított a tehergépkocsi restaurálására.

„Nagy élményt jelentett, amikor a restaurálás után először beindult a motor.” Miközben egy napos tavaszi reggelen Paweł Filipczyk felnyitotta a teherautó motortérfedelét a műhely mellett, felidézte a motor első beindításának érzését. „Ezt a kalandot sok bosszantó helyzet kísérte, de ezeket hamarosan öröm és büszkeség váltotta fel. Mint például a motor első beindítása a restaurálás után, ami nagy élményt jelentett.” Paweł Filipczyk felmászott a fülkébe, és a tehergépkocsi néhány másodperccel később életre kelt. „Gyakorlatilag egyből beindul a kulcs elfordítására. Elképesztő, hogy elég csak beletaposni a gázba, és a jármű azonnal meglódul.”

Segítség a Scania Service Centre szervizközponttól Egy veterán tehergépkocsi restaurálása régi álma volt a szerelőnek, aki egy ausztriai Scania szervizben dolgozó barátjától kapta a tippet az L85-ösről. Azonnal eldöntötte, hogy megveszi, habár minden bizonnyal nem volt egészen tisztában azzal, hogy mibe is vág bele. „A legnehezebb az alkatrészek felkutatása volt.

Ez eleinte igen fáradságosan ment, de egy hónap után sikerült beszereznem az alkatrészek nyolcvan százalékát.” A Scania Service Centre szervizközpontban dolgozó kollégáinak segítségével Paweł Filipczyk 18 hónap alatt befejezte a restaurálást, a tehergépkocsi pedig egyfajta kabalává vált a szervizben. „A felújítás közben már alig vártam, hogy vezethessem a teherautót, és ez az érzés a mai napig megmaradt bennem. Minden alkalommal nagy örömöt okoz a vezetése” – mondta elégedett mosollyal.

Az idén 30 éves, az ország legszélesebb márkakínálatát egy helyen értékesítő autókereskedés mindenre válaszol.

A biodízel telítetlen zsírsavakból előállított metil észter, amely minőségi alternatívája lehet a hagyományos üzemanyagoknak. Míg a világ kőolajkészlete véges, és képződése évmilliókba telik, addig a biodízel megújuló energiaforrás. Alapanyaga elsődlegesen különböző növényi olajok – mint a repce, napraforgó és szója –, másodlagosan pedig például a tisztított, használt sütőolaj. A biodízel üzemanyag legfőbb előnye, hogy CO2-semleges, vagyis felhasználásakor csak annyi CO2 kerül a környezetbe, amennyit a növény - amiből előállították -, a szervezetébe épített élete során.

A teljesítménynövelés, az üzemanyag-takarékosság, valamint a szennyezőanyag-tartalom csökkentése csak pár szempont, amely mentén egyre magasabb minőségi szabványok fogalmazódnak meg a nem fosszilis hajtóanyagokkal szemben is.

Az úttest széles, a burkolat tökéletes, és az izgalmas ritmusban váltakozó kanyarokból lenyűgöző kilátás tárul elénk. És ami a legjobb: mások alig járnak errefelé.

Ez a tizedik film az Európa legszebb autóstúra-útvonalai sorozatban, amelynek részei a legváltozatosabb helyekre röpítik el a nézőt, és a mostani epizód a lehetséges 60 pontból 57-et szerzett az izgalmi faktor, az út minősége és a helyi gasztro-élmények alapján. Eddig tehát ez a portugál útszakasz kapta a legmagasabb besorolást – ami újabb ok arra, hogy az ember ellátogasson ide.

Ezen a ponton lép be a képbe a Peugeot, pontosabban a rövid, de annál izgalmasabb életű Lion-Peugeot márka. Amikor 1889-ben Párizs látta vendégül a Világkiállítást, Armand Peugeot úgy döntött, gőzmotorokkal szereli fel a márka néhány triciklijét.

Ez nem bizonyult sikeres kezdeményezésnek, ám Armand az Expón megismerkedett Gottlieb Daimler és Émile Levassor urakkal, és elhatározta, hogy automobilt fog gyártani. Üzlettársát és unokatestvérét, Eugène Peugeot-t azonban nem hozta lázba az új őrület, ő megmaradt a kerékpárok, varrógépek és kávédarálók gyártásánál. Fiai (Robert, Pierre és Jules Peugeot) azonban máshogy gondolták: 1899-ben elkezdtek motorkerékpárokat fejleszteni és gyártani, és hamarosan kedvet kaptak az automobilhoz is – csakhogy a Peugeot név autóipari használatának jogát Armand új vállalata, a Société Anonyme des Automobiles Peugeot birtokolta.

És ha ez nem lett volna elég, konstrukciótól függően hengerenként akár hat szelepet – három szívót és három kipufogót – alkalmaztak a nagyobb teljesítmény érdekében minden kockázatot bevállaló mérnökök. A kipufogószelepek elöl és hátul helyezkedtek el, ezeket külön-külön, függőleges vezérműtengelyek mozgatták, míg a szívószelepek mozgását egy felül fekvő vezérműtengely vezérelte. Szükségtelenül bonyolult volt a motor? Igen. Sikeres volt? A legnagyobb mértékben!

Giuppone és a Lion-Peugeot nem véletlenül bizonyult legyőzhetetlennek: a 2,8 literes V2-es blokk akkoriban elképesztőnek számító 40 lóerőt adott le 2200/perc fordulatszámon. Azonban mint a legtöbb, végletekig kiélezett gépészeti rendszert, a Lion-Peugeot furcsa motorjait is gyógyíthatatlan betegségek kínozták. Problémát jelentett a rendkívül hosszú úton mozgó dugattyúkat érő, szélsőségesen nagy mechanikus terhelés, ám ennél is veszélyesebb volt a sajátos építésmódból adódó instabilitás. A kor mérnökei eleve nem törekedtek arra, hogy minél mélyebbre kerüljön a tömegközéppont, a blokkokat rendszerint az alváz tetejére csavarozott segédvázon helyezték el. Ehhez társultak még a Lion-Peugeot félméteres blokkjai – azokon a korabeli fotókon, ahol emberek állnak az autók mellett, jól látható, hogy a hűtősapka vállmagasságban helyezkedett el –, ami nagy sebességgel vett kanyarban életveszélyesen billegőssé tette az autót. Giosuè Giuppone is emiatt lelte halálát egy balesetben: felkészülés közben két kerékpáros keveredett elé, és amikor megpróbálta kikerülni őket, autója felborult.

Az egyedülálló Lion-Peugeot motorok sorsát azonban nem ez, hanem a versenykiírás ismételt módosítása pecsételte meg. Az új szabályok a furat kétszeresében maximálták a löket hosszát, a lökettérfogatot pedig három literre korlátozták. Néhány évvel később aztán maga a géposztály is megszűnt, a világháború után újraindított Coupe des Voiturettes már csak nevében idézte az egykori dicsőséges, apró autók heroikus küzdelmét, amelyre ma talán nem is emlékeznénk a három Peugeot fivér: Robert, Pierre és Jules kreativitása, elhivatottsága és műszaki zsenialitása nélkül.

Az Amerikai Egyesült Államokban fényképezték le a Lexus LS FCEV prototípusának tesztpéldányát. A hidrogén üzemű, zéró károsanyag-kibocsátású luxusautó a szedán közelgő modellfrissítésének keretében valósulhat meg.

Miközben a Toyota a világon az elsők között fogott bele a hidrogén üzemanyagcella autóipari felhasználásának kutatásába és fejlesztésébe, a cégcsoport luxusmárkája, a Lexus viszonylag későn, 2015-ben mutatott először érdeklődést a technológia iránt. Ekkor viszont a lehető legmagasabb szinten lépett be az FCEV világába: az összkerékhajtású LF-FC tanulmányautó a másfél évvel később leleplezett, ötödik generációs LS luxusszedán előfutára volt. Már akkor sejteni lehetett, hogy az emissziómentes hajtásrendszer előbb vagy utóbb megvalósul, és a jelek szerint most jött el ez a pillanat.

Túl korán van még ugyanis ahhoz, hogy a Lexus hozzáfogjon az LS szedán modellfrissítésének előkészítéséhez: a 2017-ben bemutatott típus legkorábban két év múlva részesülhet ráncfelvarrásban, a képeken látható prototípus létezése ugyanakkor arról tanúskodik, hogy komoly fejlesztőmunka zajlik a cég háza táján.

Hogy pontosan miről is van szó, arról egyrészt a kipufogóvégek feltűnő hiánya, másrészt a szedán kísérete árulkodik: az álcafóliába burkolt tesztpéldány előtt egy Hyundai Nexo üzemanyagcellás crossover, mögötte pedig a világ legnagyobb számban értékesített szériagyártású hidrogén üzemű szedánja, a Toyota Mirai haladt. Ez nem lehet véletlen, különösen annak fényében, hogy a Toyota és a Hyundai idén márciusban együttműködésre lépett, és a jövőben egy hattagú konzorcium tagjaként közös erővel fejlesztenek ki új hidrogéntöltő technológiákat.

A piac első üzemanyagcellás luxuslimuzinjának ígérkező modell pontos műszaki paraméterei egyelőre nem ismertek. Annyi biztosra vehető, hogy az üzemanyagcella és a villanymotor(ok) teljesítménye egyaránt jóval nagyobb lesz, mint a 154 lóerős Toyota Mirai fedélzetén alkalmazott komponenseké.

Ahhoz, hogy a modell ne csak a technológiai újdonságok iránt fogékony fogyasztók számára legyen izgalmas, illene legalábbis megduplázni ezt az értéket, de még szerencsésebb volna, ha a hajtáslánc elérné a 363 lóerős full hibrid LS500h szedán teljesítményét.

Az üzemanyagcellás technológiának ugyanakkor osztoznia kell majd a reflektorfényen a megújuló Lexus LS fedélzetén. Az akár már 2021-ben piacra kerülő típus ugyanis a várakozások szerint megkapja azokat a fejlett önvezető technológiákat, amelyeket a 2017 őszén bemutatott LS+ koncepciómodellel vázolt fel a gyártó. Az autópályán teljes autonómiára alkalmas rendszer nyilvános főpróbájára jövőre, a tokiói olimpiai játékokon kerül sor.

Ezen két, forradalmi jelentőségű innováció mellett legalább két, említésre méltó műszaki újdonságra számíthatunk a facelift során. Az egyik az a digitális külső visszapillantó tükör, amellyel először az LS+ tanulmányautón találkozhattunk, és amely a Lexus ES fedélzetén már akár ma is elérhető a világ számos piacán. A másik pedig az RX szabadidőjármű modellfrissítésekor bevezetett, érintőképernyős infotainment rendszer, amely ráadásul a hidrogén üzemanyagcellás hajtáslánchoz kapcsolódó menüpontokkal gazdagodhat.

„Imádom ezt az autót. Sokkal sikeresebb, mint maga a műalkotás” – így vélekedett Andy Warhol, miután festőecsetével egyedivé varázsolta a BMW M1 sportautót. És noha a BMW Art Car kollekció negyedik tagja kevesebb, mint fél óra alatt készült el, a középmotoros egyéniséget övező rajongás még negyven év távlatából is töretlen.

Az Egyesült Államokban született, világhírű Pop Art művész a kor autórajongóinak szenvedélyében osztozott, guruló műalkotásának varázsa így időtlen klasszikusként ejti rabul a vezetés szerelmeseit. A rajongók többsége Andy Warhol munkáját tekinti a BMW Art Car kollekció legfényesebb pontjának, nem csoda hát, hogy álmai témájaként a müncheni gépkocsi-fotográfus, Stephan Bauer választása is erre a BMW M1 modellre esett. A huszonkilenc éves művész tavaly a BMW Group Classic „Shootout 2018” elnevezésű közösségimédia-versenyének győzteseként tűnt fel, megnyerve a negyedik számú BMW Art Car exkluzív fotózásának lehetőségét. A fényképek, amelyek merőben új megvilágításba helyezik a BMW modelltörténetének legendás négykerekűjét, az Andy Warhol munkásságát dicsérő BMW M1 negyvenedig születésnapját ünneplik.

A BMW Group Classic, a BMW Culture, a BMW Motorsport, a BMW M GmbH és a BMW leányvállalatai világméretű közösségimédia-versenyt hívtak életre tavaly az Instagramon „Shootout 2018” elnevezéssel, amelyre öt fotóművész nevezte be klasszikus BMW modellekről készített legjobb alkotásait. A látványos fordulókkal a bajor prémiumgyártó a BMW elmúlt száz évének legsikeresebb motorsport-sikereit és kimagasló rekordjait helyezte a fiatal közösségimédia-felhasználók figyelmének középpontjába. A verseny győztese egy exkluzív fotózás lehetőségét nyerte, amelynek témájául a művész a BMW Group Classic bármelyik modelljét választhatta. Stephan Bauer választása a 470 lóerő maximális teljesítményre képes benzinmotorral szerelt BMW M1 versenyautóra esett: négy évtizeddel ezelőtt a modell nem csupán a Procar sorozatba, de Andy Warhol munkájának köszönhetően a Pop Art művészeti irányzat történelemkönyvébe is benevezett.

Az exkluzív fotózás helyszínéül szolgáló kölni gyárépület kiválasztásával Stephan Bauer látványos kontrasztot hozott létre a rikító színekkel megálmodott BMW Art Car és az elhagyatott épület fakó szürkesége közé, egy későbbi kültéri fotózáson pedig lézerfényekkel burkolta misztikus környezetbe a BMW M1 sportautót.

Andy Warhol guruló műalkotásának fényképezése egy valóra vált álomnak bizonyult Stephan Bauer számára. Annál is inkább, mert a modell elkészültekor maga az alkotó is jelentősen megnehezítette a fotóriporterek dolgát: a negyedik BMW Art Car bemutatásakor a fényképezőgépek jóformán még be sem kapcsoltak, mire Andy Warhol már végzett is a szivárvány színeiben pompázó alkotással. Mint azt egy későbbi interjúban elmondta, rendkívüli munkatempójával a művész a műalkotás üzenetét kívánta nyomatékosítani. „Arra törekedtem, hogy munkámmal visszaadjam a sebesség élményét, hiszen amikor egy autó gyorsan megy, a vonalak és a színek is elmosódnak” – fogalmazott Andy Warhol.

Az utolsó ecsetvonás után nem sokkal a guruló műalkotás valódi körülmények között is bizonyíthatta sebességét: 1979. júniusában a 76-os rajtszámmal felvértezett BMW M1 rajthoz állt a Le Mans-i 24-órán megmérettetésen. A német Manfred Winkelhock, a francia Hervé Poulain és honfitársa, Marcel Mignot végül kategóriája második helyére és az abszolút tabella hatodik fokára hozta be a negyedik BMW Art Car modellt.

A kínálat legújabb darabja kissé talán meglepő, hiszen a legendás, eredeti 1965-ös Transit Mk1 modellről van szó – méghozzá igencsak szerény, 75 lóerős motorral –, amit a játékosok immár letölthetnek és versenygéppé fejleszthetnek. Korhű megjelenítésének és vezetési élményének köszönhetően a klasszikus áruszállító legalább olyan izgalmas élményeket tartogat, mint a játék sokkal gyorsabb Fordjai.

„A Ford Transit igencsak egyedi autó a kínálatban; azt akartuk, hogy ez legyen a legelső ilyen gép a játékban,” mondta el Miko Russel, a Forza 4 fotósa. „Szeretjük kicsit meglepni az embereket!”

2002 végétől a Touareg a Volkswagen modellkínálatának szerves része. A Volkswagen egy stílusos, különleges modell bemutatásával ünnepli az egymillió Touareg gyártását. A különlegességekhez tartozik a teljesen új Sechura bézs (opcionális) fényezés és a két új – a 20 colos, polírozott Bogota és a 21 colos adamantium ezüst Suzuka – keréktárcsa¬. Az ízléses külsőt tovább gazdagítja a sötétített hátsó lámpa, a csúcsminőségű küszöbpanel „ONE Million” felirattal és a B oszlopon elhelyezett „ONE Million” embléma. A kerékjárati elemeket és a diffúzort is fényes feketére festették. A különleges modell rendelhető az R-Line Black Style külsőcsomaggal, amely tartalmazza például az ezüst színű külső tükröket is.

Az autó belseje sem kevésbé stílusos: erről többek között az exkluzív Puglia bőr üléshuzatok gondoskodnak, amelyeket olajfalevél-kivonattal színeztek. Az első ülések felső részét és az ajtók belsejét csúcsminőségű borostyánbarna gyémántmintázatú varrással díszítették. Ezeket az elegáns mintákat megtaláljuk a műszerfalon, a kormánykeréken, és a váltókaron is.

Még a jármű kulcsát is csúcsminőségű Puglia bőrrel vonták be. Az eleganciát tovább erősítik a Silver Wave díszítőelemek és a teljesen digitális Innovision Cockpit műszerfal. Ez utóbbi az autó belsejének fókuszpontja, képernyőjéről vezérelhető többek között a légkondicionáló berendezés és az ülésfűtés. Ennek a különleges, Magyarországon nem forgalmazott „ONE Million” modellnek az ára 80 880 eurónál kezdődik (a Touareg V6 TDI1) 210 kW/286 LE motorral).

A Touareg típust kizárólag a Volkswagen szlovákiai összeszerelő üzemében, Pozsonyban gyártják, és már a 2002-ben gyártott első Touareg modell is a csúcstechnológiát képviselte. Ennek a felsőkategóriás típusnak köszönhetően a Volkswagen a világ legszélesebb kínálattal rendelkező márkái közé került, mely minden fontos szegmensben kínál járműveket a városi kisautótól a csúcsminőségű SUV típusig.