Az MCB elektronikái azt is figyelik, hogy használja-e a vezető a pedálokat. Ha a rendszer úgy észleli, hogy a sofőr csak gyengén, vagy egyáltalán nem avatkozik be, a menetstabilizáló (ESC) elektronikáinak segítségével a megfelelő fékerőt kerekenként szabályozva megállítja az autót. Az MCB kizárólag 180 km/h alatt működik, hiszen nagyobb sebességnél az utólagos fékezési beavatkozás további veszélyekkel járhat.

A Sorento új, negyedik generációja a Kia első európai modellje ezzel a biztonsági felszereléssel. A Sorento egyben a márka egyik legbiztonságosabb autója is, hiszen aktív és passzív biztonsági arzenálja gyakorlatilag teljes: gyalogosokat és kerékpárosokat is felismerő ütközés-megelőző rendszerrel (FCA) is felszerelték. Az MCB kiterjeszti a Sorento aktív biztonságát az ütközés utánra, így teszi az utazást még biztonságosabbá.

Az MCB a Sorento valamennyi változatában az alapfelszereltség részét képezi, ideértve az európai piacokon 2021 elején megjelenő plug-in hibrid modelleket is.

Az MCB rendszerek biztonságnövelő hatását már az európai független ütközésbiztonsági szervezet, az Euro NCAP is elismerte. A minősítéseken plusz pont jár az MCB-vel felszerelt modelleknek. A baleseti statisztikák alapján az MCB léte 8%-kal csökkenti a baleseti halálozást, és 4-gyel a súlyos sérülések kockázatát (azonos modellek vizsgálata esetén, MCB-vel illetve nélküle).

A támogatott járművek mintegy fele esetében a vásárlások is megkezdődtek - tette hozzá az államtitkár.

A közleményben felidézték, hogy az ITM idén májusban meghirdetett, elektromos járművek vásárlását támogató kiírásának eredeti, 5 milliárd forintos keretösszege villámgyorsan kimerült. A pályázatok benyújtását egy nap után le kellett zárni. Az élénk érdeklődés miatt a kormány mintegy 882 millió forinttal megemelte a támogatást, a többletforrásnak köszönhetően a kiírási feltételeket teljesítő összes pályázó kedvezményesen vásárolhat elektromos járművet.

A legalább a megrendelésig eljutott beszerzések összértéke meghaladja a 3,6 milliárd forintot. Néhány tucat pályázatnál a hiánypótlás zajlik, az elbírálás tehát hamarosan lezárul - összegezte Kaderják Péter.

Az elektromos járművek beszerzésére kiírt pályázat célja, hogy minél szélesebb körben segítse elő a közlekedés zöldítését, az alacsonyabb árkategóriájú elektromos autók elterjedését. A környezetkímélő elektromos autózás hazai térnyerése elengedhetetlen Magyarország törvényben is rögzített 2050-es klímasemlegességi célkitűzésének eléréséhez. Az igények körültekintő előzetes felmérésének köszönhetően a kereskedők nyitottak voltak a listaárak csökkentésére, így a pályázat a piaci versenyt is élénkítette - jelezte a tárca.

A kormányzati program a közlemény szerint felgyorsítja a környezetkímélő járművek magyarországi terjedését, amelynek tempója már korábban is az európai élmezőnybe tartozott.

A 2020-as év a Ssangyong számára sem volt sétagalopp a koronavírus-járvány miatt, de ennek ellenére a dél-koreai autógyártó továbbra is erőteljesen szorgalmazza az új crossoverek és terepjárók bevezetését. A Ssangyong idei legjelentősebb piacra dobása a vadonatúj Rexton lesz.

Az újra rajzolt SUV legszembetűnőbb elemei az új lámpák és az átdolgozott orrész lesz.

Az új Rexton motorházteteje kiemelkedőbb dudorral rendelkezik, valamint a mai kor igényeihez igazodva elől és hátul látványosabb LED-es fényszórókat kapott.

A krómozott hűtőrács is követi a mai trendeket, szélesebb és merészebb kialakítású. A szélesebb megjelenés érdekében a Ssangyong a lökhárítónak is határozottabb vonalakat adott.

Ami az erőforrást illeti, a Ssangyong még nem közölt adatokat, de valószínűleg ugyanaz a 2,2 literes turbódízel motort kapja mint elődjei. Ez a motor 187 LE-t és 422 Nm nyomatékot ad le, és egy hétfokozatú automata sebességváltóval rendelkezik.

A Goodwood Festival of Speed (GFoS) egy hihetetlenül népszerű motorsport-fesztivál, ahol minden év júliusában összegyűlnek a világ autósport-rajongói, új és régi versenygépei és élvonalbeli versenyzői. A 2020-as eseményt azonban el kellett halasztani a koronavírus-járvány miatt, és helyette egy nézők nélküli rendezvényt tartottak Goodwood Speedweek néven, amit az interneten keresztül, élő adásban közvetítettek. A TGR 2009-ben versenyzett először a GfoS-en, és 2012 óta rendszeres résztvevője a motorsport-fesztiválnak.

Az október 16 és 18 között megrendezett rallyfutamon (Rally Sprint) az új GR Yaris volt a “nullás autó”, és a Motorsports versenypálya gyorsasági szakaszán (First Glance) is végigszáguldott. A GR Yarist úgy tervezték, hogy mindenki élvezetesen vezethesse a világ bármelyik útján. Ez úgy vált lehetővé, hogy a mérnökök beleépítették mindazt a tapasztalatot, amit a TOYOTA GAZOO Racing World Rally Team (WRT) szerzett a motorsportban, megtanulva, mitől válik egy gép versenyképessé a WRC-ben, és az új modellt már a fejlesztés kezdeti szakaszától a profi pilóták tesztelték és értékelték.

A vállalat mesterpilótája, Morizo vágyát valóra váltva (“keltsük újra életre a Toyota sportkocsikat”) az új GR Yaris már az új, fordított koncepcióval készült, vagyis ebben az esetben egy versenygépet alakítottak sorozatgyártású modellé.

A hétvégi eseményen a TGR WRT 2019-es versenyzői, Jari-Matti Latvala és Kris Meeke, illetve az idei évad egyik sztárja, Elfyn Evans vezették a GR Yarist. A Goodwood Motor Circuit aszfaltján emellett a GR Supra Limited Edition modell is megjelent. Videokapcsolaton keresztül a Toyota világszintű elnöke, a mesterpilótaként Morizo néven ismert Akio Toyoda is részt vett a rendezvényen, a képek segítségével osztva meg a nézőkkel a motorsport iránti szenvedélyét, a GR Yaris fejlesztése során szerzett benyomásait és az autó tesztelésének személyes tapasztalatait.

 Morizo mesterpilóta (Akio Toyoda, a Toyota világszintű elnöke) videoüzenete:

“A hozzánk hasonló autórajongók számára nem létezik jobb hely, mint Goodwood. Igazi ünnep ez minden érzékünk számára – még úgy is, hogy idén nem szagolhatjuk az aszfalt fölött lebegő benzingőzt. Ám Richmond hercegének ötlete nyomán legalább hallhatjuk és láthatjuk ezeket a fantasztikus új gépeket, amelyek közt kedvencem, az új GR Yaris is ott van. Ez a sorozatgyártású változata a Yaris WRC versenyautónak, ami 2019-ben a győztesek klubjába repített minket, így jelenleg mi vagyunk a WRC bajnokai!

Valójában azért szerepelünk az olyan motorsportokban, mint a WRC is, mert sokat tanulhatunk arról, hogyan készíthetünk még dinamikusabb, még élvezetesebben vezethető autókat. A Toyota mesterpilótájaként magam is részt vettem az új GR Yaris megalkotásában és behangolásában, méghozzá Gazoo csapattársunkkal, a kiváló Tommi Mäkinennel együtt. Sajnos most nem tudok bemutatni önöknek egy komolyabb tesztvezetést, de azért szeretnék egy kis ízelítőt adni abból, mit tartogat ez a gép. Jó szórakozást!”

A 125 kW / 170 lóerő maximális teljesítményű BMW i3 és a 135 kW / 184 lóerő maximális teljesítményre képes BMW i3s párosát egyazon gyártósoron készítik a BMW Group lipcsei gyárának speciálisan képzett munkatársai. 2013-ban, a BMW i3 sorozatgyártásának beindításával a szászországi üzem iparági iránymutatóvá és a fenntartható mobilitás szakmai központjává lépett elő.

A BMW i3 a müncheni központú vállalatcsoport első tömegtermelésben kínált tisztán elektromos meghajtású autójaként és az első szénszál-erősítésű műanyagból (CFRP) készült utascellával szerelt modellként ünnepelte világpremierjét.

A rendkívül könnyű, ámde extrém merev anyagból készült Life modult a tervezőmérnökök a BMW i modellek sajátjaként fejlesztették ki, a kezdetektől az elektromos mobilitás szempontjait tartva szem előtt. A típus-specifikus utascellákat egy nagyméretű szénszálkötegből formázzák meg Lipcsében, a BMW i modellek egyedülálló összeszerelési metódusát pedig a BMW Group mérnökei fejlesztették ki: a Life modulhoz a hajtásláncot, a kerékfelfüggesztéseket és a nagyfeszültségű akkumulátort is magába foglaló, alumíniumból készült Drive modul kapcsolódik. A BMW Group lipcsei gyárában csúcstechnológiás gyártási folyamatok garantálják, hogy a BMW i3 összeszerelése fele annyi időt vesz igénybe, mint egy belsőégésű erőforrással szerelt modellé.

A BMW i3 sikertörténete, valamint a modell kifejlesztése és sorozatgyártása során felhalmozott szaktudás jelentős lendületet adott az elektromos mobilitás térnyerésének és a könnyűszerkezetes járműépítés elterjedésének.

A BMW i divízió egy csapásra a vállalatcsoport jövőbe mutató munkaműhelyévé érett, amelynek eredményeként a BMW i3s hajtáslánc-technológiája ma már a MINI Cooper SE modellben (átlagos üzemanyag-fogyasztás: 0,0 liter / 100 km; kombinált energiafogyasztás: 14,8 – 16,8 kWh / 100 km; kombinált károsanyag-kibocsátás: 0 gramm / km) is a vezetés zéró emissziójú élményét élteti. A sorozatgyártásban kínált nagyfeszültségű akkumulátorok bruttó energiateljesítménye mindeközben az elmúlt hét év alatt 22,6 kilowattóráról 42,2 kilowattórára nőtt, vagyis mintegy megkétszereződött, változatlan beépítési méretek mellett.

A BMW i3 egyetlen feltöltéssel megtehető tisztán elektromos hatótávolsága így a valós körülmények közötti legdinamikusabb járműhasználat eredményeit vizsgáló, globális szabvány szerint működő tesztciklus (WLTP – Worldwide Harmonized Light Vehicle Test Procedure) mérései szerint 285 – 310 kilométerre nőtt.

Számos hajtáslánc-technológiai, vezérlőelektronikai és töltéstechnológiai innováció született a BMW i3 modellel megszerzett szaktudás műszaki alapjaira. A BMW eDrive hajtáslánc-technológia ötödik generációja például sorozatgyártása kész. A legkorszerűbb technológiát a BMW Group többek között a BMW iNEXT modellben is alkalmazza majd: a bajor prémiumgyártó technológiai zászlóshajójaként érkező modell 2021-ben lát napvilágot a vállalatcsoport dingolfingi létesítményében, számos Landshut-ban készülő alkatrésszel felszerelve.

A szénszál-erősítésű műanyag (CFRP) alkalmazása például a BMW 7-es sorozat intelligens könnyűszerkezetes járműépítési alapelveinek is egyik meghatározó pillére.

A BMW i3 ugyanakkor a prémium minőségű mobilitás új értelmezését is elhozta a jelenbe, a tisztán elektromos meghajtásnak köszönhetően hosszú távon fenntartható módon. A modell tetejét a BMW Group lipcsei gyára újrahasznosított szénszál-erősítésű műanyagból (CFRP) állítja elő, amelynek külső műanyag héja 75 százalékkal kevesebb karosszériafényezési energiát és ehhez 70 százalékkal kevesebb vizet igényel, mint egy belsőégésű erőforrással szerelt modell esetében.

A jövőbe mutató modellpáros karosszériaelemeihez felhasznált anyagok 25 százaléka vagy újrahasznosítással vagy megújuló erőforrás felhasználásával készült. A tervezők az utastérben is nagymértékben használtak megújuló nyersanyagokat és újrahasznosított anyagokat. A BMW i3 lipcsei sorozatgyártása ráadásul teljes egészében megújuló erőforrásokra támaszkodik: a gyártáshoz szükséges energiát szélerőművek állítják elő.

A versengés feltétele, hogy legalább ketten szeretnének a legjobbnak lenni valamiben. Az autóiparban ez organikusan a motorsportban testesedett ki, ahol pontosan mérhető feltételek alapján lehetett és lehet mindmáig rangsorolni a résztvevőket. A vásárlók azonban egy másfajta mércére is vágytak: olyanra, amelyet közvetlenül tudnak hasznosítani a döntéshozatal során. Amint az autó egzotikus luxustermékből hétköznapi fogyasztási cikké vált, megjelentek az ügyfeleket tájékoztató szakfolyóiratok, akik tapasztalataikat egy idő után elkezdték koncentrált formában közreadni.

Az észak-amerikai Motor Trend magazin 1958-ban rangsorolta az adott évben újonnan megjelent típusokat: a történelem ezt tartja számon az első Év Autója díjként (a kiadvány az előző tíz évben is kiadta a díjat, ám akkor nem típusokat, hanem márkákat értékelt.) Az ausztrál Wheels kiadvány 1963-ban tette közzé első Év Autója rangsorát, Európa pedig ennél is progresszívabb volt: 1964-ben hat nemzet vezető autós lapjai álltak össze, és alapítottak egy piactól független, kontinentális díjat. Ma már nagyítóval kell keresni az olyan országokat, autós szaklapokat vagy szervezeteket, amelyek ne rangsorolnák évről évre a piaci kínálatot.

Globális autógyártóként a Peugeot a kezdetektől érdekelt volt ezekben a megmérettetésekben. A márka technológiái, szériamodelljei vagy tanulmányautói az elmúlt évtizedek alatt százszámra részesültek aranyérmekben, különdíjakban, technológiai kitüntetésben.

Ezek egy részét egy adott országban szerezte, például a Peugeot 3008 és a Peugeot Partner kategóriájuk legjobbjaként végzett a 2017-es Év Argentin Autója szavazáson, vagy nézhetjük Írországot, ahol háromszor is Év Autója díjat nyert a Peugeot, 1997-ben a 406-ossal, majd 2010-ben és 2018-ban a 3008 első, illetve második generációjával.

Nagyon is fontos a már említett Év Európai Autója (European Car of the Year, COTY) díj, amelyet hatszor érdemeltek ki a Peugeot újdonságai. A legendás 504-es (1969), a korszakalkotó 405-ös (1988), az alsó-középkategória stílusteremtői, a 307 (2002) és a 308 (2014), a Peugeot eddigi történelmének talán legsikeresebb típusa, a 3008 (2017) és az aktuális bajnok, az új generációs 208 (2020). Ezek az autók megmutatták, hogy a Peugeot korszaktól, stílustól és ízléstől függetlenül képes olyat alkotni, amivel lenyűgözi és meggyőzi a szakma legtapasztaltabb képviselőit.

Egy ilyen rangos versenyen persze a dobogó alsóbb fokain végezni szintén komoly elismerés: az élet később bőségesen igazolta, hogy az Év Autója versenyen ezüstérmes 205 (1984) és 406 (1996), illetve harmadik helyezést elérő 505 (1980) és 206 (1999) kiváló autók, előremutató konstrukciók voltak.

Habár csak egy ország, sőt, egyetlen kiadvány szerkesztőinek véleményét tükrözi, a szakma Európa-szerte figyelemmel kíséri a brit What Car? magazin Év Autója díját. A Peugeot termékei az 1978-as alapítás óta öt abszolút elsőséget és további két értékes helyezést érdemeltek ki az átfogó és alapos teszteken alapuló minősítésen: a 305 (1979), a 205 (1984), a 306 (1994), a 406 (1996) és az első generációs 3008 (2010) győzelmét a pályája végén is ezüstéremre érdemes 205 (1991) és az 1996 harmadik legjobbjának megszavazott 405 sikere kíséri.

Ma már a kategóriák győzteseit is kihirdetik itt: idén például a Peugeot 5008-ast találták a legjobb nagyméretű szabadidőjárműnek a szerkesztők.

Az újdonságokat holisztikusan értékelő Év Autója versenyek mellett számos olyan díj is létezik, amelyek egy-egy specifikus szempontból minősítenek, a környezetvédelemtől a modern technológiai tartalmon át a formatervig.

Mivel ezek a részterületek hagyományosan a Peugeot erősségei közé tartoznak, nem meglepő, hogy a márkát és termékeit számtalan alkalommal kiáltották ki a legszebb, legtisztább, leginkább előre mutató autóipari szereplőnek. Az első generációs Peugeot 3008 dízel-elektromos kivitele, a HYbrid4 a 2012-es Világ Év Autója díjátadón (a világ egyetlen, valóban globális autóipari megmérettetésén) úgy tudott dobogós lenni a Világ Év Zöld Autója címéért folyó versenyben, hogy több meghatározó piacon nem volt kapható.

Murván mindig könnyedebb!