A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint tavaly decemberben az ipari termelés volumene 5,8 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 3,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az elmúlt évben a 9,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző évi 6,0 százalékos visszaesés után.

   

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a várakozásokon felülinek tartja az ipari termelés decemberi növekedését. A chiphiány továbbra is fékezi a járműgyártás termelését, más ágazatok jó teljesítménye viszont ezt részben ellensúlyozta. Úgy becsülte, hogy a félvezetők és más alkatrészek hiánya nélkül az ipari termelés volumene akár 6-8 százalékkal is meghaladhatná a jelenlegi szintet. Számításai szerint a negyedik negyedévben 1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés a harmadik negyedévhez képest, így pozitívan járulhatott hozzá a GDP növekedéséhez.

   

A következő hónapokban újra növekedési pályára állhat az ipari termelés. A félvezetőhiány még sokiág fennmaradhat, de fokozatos javulásra lehet számítani, ami a második félévben meredek felpattanást okozhatna az ipari termelésben. A tavalyi 9,6 százalék után idén az ipari termelés 5,5 százalékos növekedésére számítanak a Takarékbank elemzői a bázishatások és új kapacitások üzembehelyezése miatt.

   

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az, hogy a novemberben megugrott termelési szinthez képest gyakorlatilag stagnált, pontosabban mindössze 0,1 százalékkal mérséklődött, a termelés, az nem okozott semmilyen irányban sem extrém meglepetést. A második legnagyobb súlyú ipari ágazat, az elektronikai ipar jó teljesítménye sem volt képes egy erősebb decembert hozni az egész ipar számára, tehát a korábban látottaknál is nagyobb mértékű lehetett az autóipar visszaesése - vélekedett. A termelés múlt év egészében mutatott közel 10 százalékos emelkedése sokkal inkább hordozza a 2020-as mélypont jegyeit, sem mint a 2021. évi dinamikus növekedését - jegyezte meg.

   

Az ipari termelés továbbra is olyan, mintha egy üvegplafon lenne a termelési szint felett, amelyen nem tud áttörni a mutató. A 2015-ös termelési volumenhez mérve nagyjából 20 százalékkal nagyobb kibocsátás az, amit a jelenlegi körülmények között fenn tud tartani az ipar. Amíg nem javul érdemben a globális félvezetőhiány, addig az ipar aligha lesz képes dinamikus növekedést bemutatni.

   

Az idei évre előre tekintve mindenképpen biztató, hogy a megszokottnál alacsonyabb kapacitással működő húzóágazatok mellett is képes volt a magyar ipar relatíve stabilan teljesíteni. Amennyiben a kisebb ágazatok jó teljesítménye fennmarad és az év második felében az ellátási, szállítási problémák oldódásával az autógyártás és az elektronikai ipar is vissza tud térni a kapacitások válság előtti kihasználtságához, akkor idén dinamikus - immáron valós és nem nagyrészt a bázisból fakadó - növekedést produkálhat a magyar ipar, áttörve végre azt a bizonyos üvegplafont - bizakodott az ING Bank szakembere.

   

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője szerint pozitív meglepetés az ipari termelés decemberi előzetes adata, mivel kismértékű visszaesésre számított éves összehasonlításban. A vártnál kedvezőbb adat vélhetően két tényezőre vezethető vissza: a járműgyártás visszaesése szerinte  az előző hónapokban tapasztaltnál kisebb lehetett, illetve a többi iparág vártnál gyorsabban emelkedő termelése húzta felfelé az ipar termelését.

   

A decemberi kedvező adat a Századvég szakértője szerint jó jel lehet a 2022-es teljesítményre vonatkozóan is: ha a járműgyártást, és kisebb mértékben a többi ágazatot is érintő alapanyaghiány mérséklődik, az jelentősen javítani tudja az ágazat termelését, ami így húzóerőt jelenthet a GDP szempontjából is. Ez azonban a másik oldalról kockázat is: az alapanyaghiány és a szállítási nehézségek súlyosbodása visszább is vetheti az idei gazdasági növekedést - tette hozzá.

   

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt írta, hogy az ipari termelés előzetes adata elmarad a várakozásától. Kedvezőnek tartja viszont, hogy decemberben csak a járműipar kibocsátása mérséklődött, így az utolsó havi adat rávilágít, hogy a hazai ipar mire lehet képes a legnagyobb súlyú feldolgozóipari alág nélkül.

   

Előretekintve, a január ismét növekedést hozhat. A járműipar  visszafogott teljesítményét - ahogy azt a decemberi adatok is mutatják - továbbra is ellensúlyozhatják a más alágakban kiépülő új kapacitások, amelyek támogatják a termelés bővülését. Az ellátási láncok nehézségei legkorábban az év közepétől enyhülhetnek érdemben, ezt követően az ipari export jelentős fellendülésére lehete számítani a cégek magas rendelésállományának és a kiépülő kapacitásoknak köszönhetően - jelezte az Erste elemzője.

Azt írták: a MÁV-Start hosszabb szerelvényekkel közlekedteti a személyszállító vonatokat Záhony-Csap határátmenetben, a megnövekedett utasforgalom kiszolgálása érdekében több kocsival járnak és tartalékjárműveket is irányítottak az állomásra.

   

Szombat éjféltől azok, akik Ukrajnából érkeztek, díjmentes "szolidaritási jeggyel" utazhatnak tovább bármely magyarországi állomásra, és Magyarországon keresztül más külföldi célállomás felé a magyar határállomásig, a nemzetközi vonatokra is érvényes a díjmentesség.

   

A "szolidaritási jegy" csak másodosztályon vehető igénybe, mellé a feláras vonatokon a gyorsvonati pótjegyet nem kell megvásárolni. A jegy a helybiztosítással közlekedő vonatokon elsődlegesen a többletkocsikban szabadon maradó ülőhelyeken használható fel. A "szolidaritási jegy" kizárólag Záhony állomáson vagy az onnan induló vonatokon váltható meg - írták.

   

A MÁV közölte azt is, hogy a vasúti személyforgalom folyamatos Záhony és Csap, illetve Munkács között. Záhonyból menetrend szerint naponta nyolc vonat, Ukrajna felől pedig kilenc vonat közlekedik a kishatárforgalomban, a távolsági nemzetközi vonatok a kijevi hálókocsikat nem továbbítják.

   

Azt írták, az ukrán határállomásról egyre nagyobb tömegek szeretnének Magyarország felé utazni, ezért a legtöbb vonat 6 kocsival közlekedik, további tartalékkocsik is rendelkezésre állnak a záhonyi állomáson. Az éjszakai órákban, szombat este 18 órától vasárnap reggel 8 óráig vasúton csaknem 1500 ember érkezett Záhonyba.

   

Záhony állomáson és a budapesti fejpályaudvarokon a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Vöröskereszt önkéntesei az érkezőknek ellátást biztosítanak, segítenek az ügyintézésben és a tolmácsolásban.

   

A MÁV a záhonyi állomáson egy 14 kocsis szerelvényt is a menekültek részére bocsátott, vasárnap délelőtt 450-en tartózkodtak rajta. Ezen kívül - közölték - a vasútállomás minden alkalmas helyiségét megnyitották a menekültek számára, mintegy hatszázan várakoznak a területen, de számuk folyamatosan változik, mert közúton és vasúton egyaránt érkeznek és indulnak tovább az emberek.

   

A MÁV éjszakára is nyitva tartotta a várótermeket Debrecen, Mátészalka, Nyíregyháza és Vásárosnamény állomáson.

   

A vasúttársaság azt javasolja az utazóknak, hogy indulás előtt feltétlenül figyeljék a MÁV honlapját, a Mávinform Facebook-oldalát, illetve a Konzuli Szolgálat weboldalát.

   

A vasúttársaság a hatóságokkal közösen mindent megtesz annak érdekében, hogy a vasúti határállomásra érkező menekültek várakozását, továbbutazását segítse - olvasható a közleményben.

Az Európai Unió, válaszul Ukrajna orosz megtámadására, lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, és betiltja az Unió területén a Kreml propagandagépezetét, továbbá támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat - jelentette be Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján.

   

Hangsúlyozta továbbá, hogy "az állami tulajdonban lévő Russia Today televíziócsatorna és a Szputnyik médiaszolgáltató, valamint leányvállalataik többé nem terjeszthetik hazugságaikat Putyin háborújának igazolására." Von der Leyen hozzátette: az EU megerősíti "a kollaboráns fehérorosz rezsim" elleni szankciókat is.

A szankciók tovább súlyosbíthatják az orosz járműipar chipbeszerzési problémáit – azokat a problémákat, amik 2021 elejétől, és még most is terhelik a globális járműgyártást, visszafogva annak teljesítményét, valamint az értékesítéseket.

A széles modellpalettát a júniusban érkező SW változat teszi teljessé, amely már szintén megrendelhető, konfigurálható.

Bár a járványhelyzet és az annak folyományaként fellépő alkatrészhiány némiképp hátráltatta a bevezetést, február közepétől minden akadály elhárult a magyarországi forgalmazás elöl. A Peugeot hálózatba megérkeztek az első bemutató autók és az árlista is publikálásra került. Az új modell akciós ára 7.190.000 Ft-ról indul, ez már egy magas felszereltségű autót takar, mivel a többi Peugeot modellhez képest a két alsó felszereltségi szint egyáltalán nem került bevezetésre.

A motorpaletta a többszörös Év Motorja díjnyertes, kiemelkedően hatékony és rugalmas 1.2-es PureTech erőforrás 110 LE-s változatával indul. Az EMP2-es padlólemez legújabb generációjára épülő modell a kompakt kategória referenciamodelléjévé kíván válni, melyhez minden ütőkártyája megvan: megnyerő design, prémium kategóriát idéző belső kialakítás, vadonatúj infotainment rendszer, széles motorpaletta mely hamarosan 100%-ban elektromos hajtással bővül, fejlett vezetéstámogató rendszerek és magasabb kategóriákat idéző kényelmi berendezések.

   

A 2021. január 17-én új vállalatként, az olasz-amerikai Fiat Chrysler Automobilies és a francia PSA egyesülésével létrejött Stellantis N.V. rekorderedményt ért el 2021-ben összehasonlítható alapon. Nyeresége javulását részben a fúzió szinergikus előnyeinek, részben pedig az alkatrészhiány közepette a magasabb nyereségtartalmú modellekre összpontosító termelésnek tulajdonította a Stellantis, miközben értékesítési volumene egyötödével csökkent.

   

A nettó értékesítési árbevétel 152,1 milliárd euró, 14 százalékkal magasabb - a fúzió figyelembe vételével - az előző évivel összehasonlítható (pro forma) alapnál, ami 133,9 milliárd euró volt.

   

Az egyszeri tételekkel korrigált működési eredmény 18,0 milliárd euróra nőtt, csaknem megduplázódott, a (pro forma) 9,2 milliárd euróról 95 százalékkal növekedett. A bevételarányos jövedelmezőség 11,8 százalék lett, 490 bázisponttal magasabb az előző évi 6,9 százaléknál és a konszern minden üzletága nyereségesen működött. A 2021-es pénzügyi évre a Stellantis 10 százalékos bevételarányos jövedelmezőség elérését tűzte ki célul. Tervei szerint az idén is kétszámjegyű jövedelmezőséget ér majd el.

   

   

A 13,4 milliárd eurós nettó nyereség az előző évi (pro forma) 4,8 milliárd euróhoz képest csaknem megháromszorozódott, 179 százalékkal nőtt. A konszern 3,3 milliárd eurót helyezett az osztalékalapba, ami részvényenként 1,05 eurós osztaléknak felel meg.

   

A dolgozók bónuszalapjába a Stellantis 1,9 milliárd eurót különített el, 70 százalékkal többet a 2020-asnál.  

   

Az év során ambiciózus elektromobilitási és szoftverfejlesztési programot léptetett életbe a társaság 2025-ig több mint 30 milliárd eurós tervezett beruházással. Az év folyamán a konszern partneri kapcsolatokat létesített az akkumulátor-technológia, az akkumulátor-anyagok és a szoftverfejlesztés területén.

   

"A most bemutatott rekorderedmények bizonyítják, hogy a Stellantis jó helyzetben van ahhoz, hogy még a legbizonytalanabb piaci környezetben is erős teljesítményt nyújtson" - kommentálta a konszern éves mérlegét Carlos Tavares vezérigazgató.

   

A Stellantis 2021-ben több mint 10 új modellt mutatott be, köztük a Citroën C4, Fiat Pulse, DS 4, Jeep Grand Cherokee, Wagoneer, Maserati MC20, Opel Mokka, Opel Rocks-e és Peugeot 308 modelleket. A vállalat felgyorsította az alacsony károsanyag-kibocsátású járművek (LEV) értékesítését, kihasználva a piacon lévő 34 LEV modellből álló portfólióját, beleértve a hidrogén üzemanyagcellás közepes méretű furgonokat is. A globális LEV-értékesítés elérte a 388 ezret, ami 160 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és az EU+3 piacon az első helyen áll az akkumulátoros elektromos kisbuszok eladásában.

   

A Stellantis megerősítette erős pozícióját a globális haszongépjármű-piacon, és mind az EU+3, mind a dél-amerikai piacon vezető pozícióra tett szert, megközelítőleg 1 millió eladott járművel az eddigi legmagasabb értékesítési volument érte el a kisteherautók világpiacán.

A légitársaság már csütörtökön bejelentette ukrajnai járatainak felfüggesztését az orosz katonai hadművelet miatt.

   

Ljubljana szerint a döntés összhangban van a légiközlekedési törvény 11. cikkével, amely biztosítja Szlovénia védelmi érdekeit a jelenlegi ukrajnai válsággal kapcsolatban.

   

Abban az esetben, ha egy orosz repülőgép belépni kíván Szlovénia légterébe, az illetékes légiforgalmi szolgálatokat ellátó egységeknek meg kell tagadniuk az engedélyt -tették hozzá.

   

Számos EU-tagország - Lengyelország, Csehország, a három balti állam, Románia és Bulgária - is úgy döntött, hogy megteszi ezt a lépést, Janez Jansa szlovén miniszterelnök pedig néhány órája a Twitter-oldalán jelentette be, hogy Szlovénia is követni fogja példájukat.

   

A szlovén kormány 100 ezer euró támogatást is jóváhagyott a Nemzetközi Vöröskereszt részére, és korábban már küldött 163 ezer euró értékben humanitárius segítséget Ukrajnába, az európai mechanizmuson keresztül.

   

A kormány pénteki rendkívüli ülésén olyan korlátozásokat vezetett be Szlovénia légterében, amelyek lehetővé teszik, hogy a szövetséges országok katonai repülőgépei könnyebben átrepülhessék a légteret, ha csapatokat telepítenek a NATO keleti szárnyára.

   

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük a fővárosban is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.

 

Nem gyártják jelenleg a Renault Dustert, a Renault Kapturt, a Nissan Terranot és a Renault Arkanat. A legfőbb ok, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás miatt  súlyos gondok vannak az alkatrészellátással. Hasonló okok miatt február végétől nem termel az AvtoVaz gyára Togliattiban és Izsevszkben - jelentette a smotrim.ru orosz hírportál.

Izsveszkben és Togliattiban Ladákat és Renault Sanderokat (Magyarországon Dacia Sandero, Dacia Logan) gyártanak, már ha éppen van alkatrész. A cég most mindent megtesz, hogy mielőbb újraindulhasson a termelés Moszkvában és a két másik városban, ehhez új szállítási útvonalakat keres és áttervezi a logisztikai rendszerét - írja a Privátbankar.hu.

   

2021-ben a Destatis előzetes adatai szerint 117,6 milliárd euró értékben exportáltak Németországból autókat, 9,9 százalékkal az előző évi felett. A 2020-as válságévben az export 8,2 százalékkal csökkent a 2019-eshez képest.

   

A német autóipar legfontosabb felvevőországa 2021-ben is Kína volt 16,7 milliárd eurós forgalommal, 14,0 százalékkal a 2020-as felett. TAz Egyesült Államokba 15,9 milliárd euró értékben exportált személygépkocsikat Németország, 18,1 százalékos éves növekedéssel, az Egyesült Királyságba viszont az export 17,0 százalékkal csökkent 9,4 milliárd euróra.

   

Az alkatrészhiány világszerte hátrányosan érintette az autógyártókat, és ez visszafogta a német autóimportot is: 2021-ben az előző évihez képest 2,4 százalékkal 56,4 milliárd euróra csökkent, és ezzel 12,6 százalékkal a válság előtti szint alatt is maradt. Németország a legnagyobb értékben 6,5 milliárd euróért Spanyolországból importált autókat tavaly, 14,6 százalékkal a 2020-as alatt. Az Egyesült Államokból 6,3 milliárd euró értékben importált személygépkocsikat Németország, ami 3,8 százalékos növekedés az előző évihez képest. A Szlovákiából importált személygépkocsik összértéke 9,9 százalékkal emelkedett 5,2 milliárd euróra.

   

A belsőégésű motorral hajtott személygépkocsik esetében mind az export, mind az import csökkent. Ezzel szemben a tisztán elektromos járművek, a hibrid személygépkocsik és az úgynevezett mild hibrid járművek esetében 2021-ben erőteljes növekedés volt tapasztalható: 2021-ben mintegy 300 ezer tisztán elektromos járművet exportáltak 12,6 milliárd euró értékben. Ez értékben 78,1 százalékos növekedés az előző évhez képest, 2019-hez képest pedig 272,7 százalékos növekedés. Az import esetében a bővülés még jelentősebb volt: a 7,5 milliárd euró értékben behozott 292 ezer elektromos járművel az importérték több mint 82,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest - 2019-hez képest pedig ötszörösére, 426,2 százalékkal. A megnövekedett kereslet egyik oka lehet az elektromos vagy plug-in hibrid járművek vásárlásához nyújtott állami támogatás is.

   

A plug-in hibridek, amelyek elektromos és belsőégésű motor kombinációjával rendelkeznek, szintén növekedést könyvelhettek el. 2021-ben 264 ezer hibridet exportáltak 10,5 milliárd euróért. Ez 37,5 százalékos bővülés 2020-hoz képest. Az import pedig 223 ezer hibrid autó volt 7,4 milliárd euróért, 32,2 százalékos növekedéssel.

   

Tavaly 551 ezer úgynevezett mild hibridet, belsőégésű motorral és villanymotorral szerelt járművet exportáltak 22,4 milliárd euróért. A mild hibrid autók külső áramforrással nem tölthetők. Az exportérték több mint kétszeresére nőtt 2020-hoz képest, 116,5 százalékos növekedéssel. Az import 204 ezer mild hibrid autó volt 5,3 milliárd euróért 68,1 százalékos növekedéssel.

   

Tavaly a Németországból exportált tisztán elektromos autók legnagyobb része az Egyesült Államokba került 2,0 milliárd euró értékben, 110 százalékos éves növekedéssel. Az elektromos autók második legfontosabb vásárlója az Egyesült Királyság volt 2,0 milliárd euróval, 96,7 százalékos növekedéssel, amelyet Norvégia követett 1,5 milliárd euróval, 30,6 százalékos növekedéssel.

   

Az elektromos járműveket elsősorban az Egyesült Államokból importálták Németországba: 1,2 milliárd euró értékben 108,3 százalékkal többet az előző évinél. Franciaországból 6,1 százalékkal többet, 927 millió euró értékben importált Németország. A csehországi import 70,5 százalékkal nőtt 806 millió euróra.

   

Az elektromos járművek térnyerése ellenére 2021-ben még mindig a belsőégésű motorral hajtott személygépkocsik tették ki a német személygépkocsi-export és -import többségét, de a tendencia meredeken csökkenő volt.

   

A belsőégésű motorral hajtott személygépkocsik három legfontosabb motorikus teljesítményosztályában 2021-ben összesen 1,5 millió autót exportáltak 48,7 milliárd euró értékben. Az export így értékben 18,9 százalékkal csökkent 2020-hoz képest. A három szegmensben az import összesen 1,2 millió gépkocsi volt 24,2 milliárd euró értékben, 23,0 százalékos csökkenéssel.

   

Az autóipar a legnagyobb forgalmú feldolgozóipari ágazat Németországban. A személygépkocsi- és személygépkocsi-motorgyártó ágazat 60 vállalata 2021-ben 295,6 milliárd eurós forgalmat bonyolított le. Ez a teljes ipari forgalom 16,1 százaléka. A 2020-as 274,4 milliárd euróhoz képest képest ez 7,7 százalékos növekedést jelent. Ami azonban 6,9 százalékkal marad el a válság előtti 2019-es 317,5 milliárd eurótól.