Friss autós tesztek

Évszám

Típus

Modell

Találatok száma: 1

Megjelenítve: 1 - 1

	Ez már nem a Merkuros Dacia - Dacia Logan MCV 1.5 dCi Artic
	2014. június 13. A Dacia Logan megint nagyot lépett az MCV ArtIc változatával, hiszen az árra igen érzékeny magyar piacra hozta azt a combi változatát, ami ár-érték arányban messze felülmúlja a konkurenciát.

Elöljáróban el kell mondanom, hogy én teljes mértékben, full racionális szemléletű vagyok az autózás terén, azaz Dacia rajongó. – De most mind magamnak, mind önöknek megpróbálok tényleg objektív lenni. – Lássuk mire jutunk!

A Dacia márkának itthon van egy kis keserédes íze, a KGST-Merkuros hiánygazdaság miatt, de ez a Daciának szinte semmi köze nincs ahhoz a Dáciához. Hacsak nem az, hogy mindkét autónál a Renault a partner, és Ionescu bácsi, aki büszkén szerelte össze anno az 1300 és 1310-eseket, unokája is a Dacia gyártó sor mellet dolgozik. A 2. Logan szériánál eljutottunk odáig, hogy aki egy Logant látott elölről némi túlzással, szinte az összes Daciát látta. Ez a márka arculat, aminek a legnagyobb előnye, hogy nagyon gazdaságos. Pl. ugyanaz a lámpa, sárhányó, tükör kell a Sanderora, mint a MCV Loganra.

Bellül nincs semmi, ami miatt hüledeznünk kellene, kormány, műszerek, ülések. Mindenhol utolérhető a gazdaságosság és a nyers tartósság. A vezető előtt annyira egyszerű minden, mint egy fakocka, de hisz a kormányt fogni/forgatni kell, a műszerekre meg csak néha-néha pillantunk rá. A középkonzol sem lóg ki a képből, a Media Nav-val együtt mindössze 12 gomb és kapcsoló található itt – összezavarodni nem fogunk. Innét vezéreljük a 2 köbméteres bel térhez igazán alulméretezett klímát, az első elektromos ablakokat és a 7”-os érintőképernyővel egybe épített audio és navigációs rendszert.

Némi szokást igényel, hogy a városban a „Közlekedési Ki-Mit-Tud-ban” párszor igencsak morcosan püfföltem - nyomogattam a kormányközepét mire leesett, hogy sajnos a kürt az irányjelző bajuszkapcsoló végén van. – Ez nagyon Franciás

Az ülések elől kicsit Kangoosak, hátul viszont éppen azon a határon mozognak, amit ma komfortnak hívunk. Az előző Logan MCV-től eltérően nincs és nem is rendelhető 3. üléssor. Ezt a 7személyes igényt a Lodgyival elégítik ki. Így az MCV marad egy egyszerű kis kombi, igaz akkora csomagtartóval, ami alaphelyzetben is 537 literes, elképesztően nagy, pláne ebben a kategóriában, ami a háttámla ledöntésével, valamivel több, mint 1,5 köbméteresig növelhető. Motorral nem kell sokat foglalkozni a mára klasszikus 1,5ös dCi Renault erőforrás duruzsol választhatóan 75 vagy 90 maximális teljesítménnyel (nálunk az utóbbi volt).

Minden tartományban jól húz és ehhez a kasznihoz mérten elfogadható 4,8 literes a fogyasztás is – gyári érték 3,8 liter, hiszi-a-piszi. A váltó 5 fokozatú és ezért igen hosszú áttételezésű, de ezzel a nyomatékos motorral jól kezelhető.

Két problémával találkoztunk

- Az ECO funkciója az autónak, amivel elméletileg lehet hozni a gyári fogyasztást - hiszi-a-piszi, de ez olyan nyomatékszegényé teszi a motort, ami városban kínszenvedés, talán sík úton, vidéken van értelme.

- Normális, gazdaságos vezetés mellett nagyon el kell találni a megfelelő sebesség fokozatokat, hogy ne rezonáljon be a rosszul hangszigetelt karosszéria, ami sok-sok gyakorlást igényel.

Egy alap Logan MCV-t már 2,2 millióért elhozhatunk Dacia kereskedőtől, de a tesztalanyunkat, azaz a legjobban felszerelt Artic-ot, 90 lóerős dízel motorral 3,5 millió alatt vehetjük birtokba, ami hihetetlenül jó ár/érték arányával a piac Jolly Joker-e, de fel kell hagyni az értelmetlen flancolással és kell némi kompromisszum készség is.